VÍZIVILÁG

VÍZIVILÁG

PONTY

Leírás
Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket.

Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. A bajusz által könnyen megkülönböztethető a kárásztól. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsóúszóban lévő erős bognártüske jellemzi.

Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Előfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetően édesvizi hal.

Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bőrponty és a csak néhány pikkelyt viselő tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty. Tudományos neve a görög küprinosz (cyprinos) és a latin karpio (carpio) szavakból állt össze. Mindkettő szó jelentése ponty. Japánul a koi szó pontyot jelent.

Testhossz és tömeg
55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvező feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter.

Szaporodás
Ívás ideje május - július között. Egy nagyobb méretű nőstény 300 000 - 1 500 000 ikrát rak. Életkora elérheti a 40 évet is.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15
Naponta 3 darabnál többet kifogni tilos!
Legkisebb kifogható méret: 30 cm

Táplálkozás
Vízinövények fiatal hajtása, vízi rovarok, rovarlárvák, csigák, pióca, vándorkagyló, alga és más növényi táplálékok. Különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A táplálkozást befejezi +8 C° vízhőmérséklet alatt de előfordul, hogy jég alól is sikeresen fogható.

Pontyhorgászat
Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízből való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók.

Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik.

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába,stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó,stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány.

Ponty horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, bojlizás. Az egyik leggyorsabban fejlődő pontyhorgászmódszer a bojlizás. A bojli kielégíti a nagy pontyok teljes tápanyagigényét és ez miatt válik oly hatékony nagyhal csalivá. Alkotóelemei a hallisztek, húslisztek, növényi lisztek, természetes kivonatok, olajok és különböző ízesítésű aromák.

Rekordok
A magyar ponty rekord 32,33 kg. A világrekordok szinte évröl évre dőlnek meg:
37,68 kg - Franciaország, 2005 május.
38,45 kg - Németország, 2007 június, 20 mm-es Mako bojlival fogták.
42,6 kg - Anglia, Kent, 2010 január.
44,905 kg - Franciaország, Dijoni Le Grevier tó, 2010 szeptember.

Magyar nevek
potyka, tőponty, pozsár, aranyhasú, babajkó, pathal, potyka, dunaponty, vadponty, nyurgaponty, bőrponty, sodrófa, feketeponty, karcsúponty, nádiponty, sodrófaponty

Csuka

Leírás
Lapos fejő őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édesvízünkben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként nagyobb eltérések is lehetnek. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan csíkozott test. Feje lapos, orra a kacsa csőrére emlékeztet. Szája hosszúkás amiben tűéles fogak helyezkednek el. Falánk ragadozó, áldozatára gyorsan, lesből, takarásból támad, és ritkán hibázik. Ha mégis elvéti a támadást az első mozdulatra akkor nem üldözi áldozatát. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül nincs menekvés. Nagyobb példányai esetlegesen, ritkán fürdőzőket is megharaphatnak, sekélyebb vizekben.

Testhossz és tömeg
Gyors növekedéső hal, egyéves korában eléri a 100 grammos súlyt és kedvező körülmények között 2 nyaras korában az 1 kg-ot. A felmelegedett vizekben nyáron bőséges táplálékhoz jut, az apróhalakat szívesen fogyasztja kedvére. növekedése ilyenkor gyors, 5 nyaras korára elérheti az 5 - 8 kg méretet is.

Szaporodás
Ívása február-március körülre esik. Ragadós ikráit a part menti növényzetre rakja, ezekből akár 200 000 darabot is képesek produkálni. Az embrionális fejlődés 12-14 napig tart, a kikelt 6-7 mm hosszúságú lárvák már 2-3 nap múlva planktonikus szervezetekkel táplálkoznak. A 2-3 hetes, 20-35 mm testhosszúságú ivadékok ragadozó életmódra térnek át és lárvákat fogyasztanak. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el.

Horgászati szabályozás
Fogási tilalmi idő az ívás ideje, február 15. - március 31.
Kifogható legkisebb mérete 40 cm.

Hazánkban még megengedett az élőhalas horgászat ami Németországban már tilos.

Táplálkozás
A nála kisebb halakat úgy forgatja, hogy az fejjel lefelé csússzon a szájába. A víz tükre alatt leselkedik áldozataira akik akár a fajtestvérei is lehetnek. Megeszi az apró víziszárnyast, a békát, a pockot de a fő tápláléka az apróhal. Étvágya ősszel a legnagyobb és falánksága csak ívás idején mérséklődik meg nyáron egy hónapig szünetel a fogváltás idején. Egyes számítások szerint egy 8 éves csuka összesen 1400 darab halat eszik meg az életében. A nőstény példányok jóval nagyobbra nőnek (35 kg - 150 cm-ig) mint a hímek (10 kg - 100 cm-ig).

Csukahorgászat
A csuka nappali ragadozó. A hidegebb napokon a csukakapások a nap déli óráira tehető. A nyári hónapokban viszont egészen más a helyzet, itt ugyanis a kifogott csukák zömmel a hajnali, reggeli és a késő délutáni órákban kerülnek horogra. De nem lehet pontos időpontot meghatározni, mivel nem lehet tudni, hogy épp a közelben lapuló csuka mikor éhezik meg.

Horgászatánál drótelőkét kell alkalmazni, mert a fogai átmetszik a műanyagzsinórt, a zsákmányejtés esetén a horog szájfeszítő segítségével távolítható el, mert a harapása veszélyes. Nyáron kedveli az álló, illetve lassan folydogáló holtágakat és csak a kora reggeli vagy késő esti órákban táplálkozik.

Folyóvizeken kedveli a növénnyel sűrűn benőtt partmenti részeket, ahol nincs ott szívesen beáll a meder egyenetlenségeibe, vagy közvetlenül part mellé.

Borús esős időben egész nap kapásra bírható és kedvezően hat egy kis szél is. Erős szélben és a esőben a csuka visszahúzódik relytekhelyére. Napsütéses időben, főleg nyáron csak a kora reggeli és a késő esti órákban táplálkozik. Áradás előtt fokozódik az étvágya és az ár levonulása után visszahúzódik mélyebbre. lyenkor csak pergetve érdemes rá horgászni. Fárasztása rendkivüli élmény pergetés közben. Az áradás közben a partszélen tartózkodik kishalakra vadászva.

A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes megemészteni. Télen is táplálkozik és sikeresen horgászható a lékből is. Ha jégen horgászunk nem is érdemes délelőtt 10 óránál korábban kimenni.

Mindig olyan területre vessük be horgainkat, ahol csukarablást látunk és bátran dobjunk a vízinövényzet közvetlen közelébe mert ott van a legnagyobb esély a kapásra. Nagyot ránt a boton kapásnál úszón. A csalihalat mindig a derekán kapja el az úszót lerántja majd lassú oldal irányba indul. Ezek nagyon izgalmas percek de pár másodpercet várjun a bevágás előtt ne hamarkodjunk! Akasztás után semmiféleképpen sem szabad erőltetni csak ha akadó velé veszi az irányt ne húzzuk fel a felszínre mert annak végzetes következményei lehetnek mert a csuka leakadhat. A szájába nem szabad belenyúlni!

Ha megakasztottál egy csukát (élővizen) és az a fárasztás közben leakad ne aggódj, mert ha ugyan oda vissza dobsz megint ráfog verni a csalidra, ha élőhal, ha műcsali. Ez is azt bizonyítja, hogy a csukáknak vadászterületei vannak, amit őriznek! Tehát ha egy helyen kifogsz egy példányt ne nagyon számíts a következőre, mert az a terület ahol a csukádat fogtad az az ő vadászterülete volt. Kell egy kis idő mire visszaáll ugyan arra a helyre egy másik példány. Élő, vadvizen keress új helyet lehetőleg érintetlen területet. Telepített vizeken (állatkertekben) tök mindegy, hogy hova dobsz!

Magyarországon a csuka horgászható a Szávában, Murában, Balatonban, Dunában, Fertőben, Vágban, Kőrösben, Ipolyban, Szamosban, Marosban, Krasznában, Bodrogban, Berettyóban, Bódvában, Latorcában, Oltban, Sajóban, Szernyében, Zagyvában, továbbá a velencei, a kopácsi, a hódosi és a szarvasi tavakban.

Csuka horgászmódszerek:
Úszózás, pergetés, legyezés, könnyített fenekezés, lékhorgászat.
A műlegyes csukázásról holtágakon itt olvashatsz bővebben.

Rekordok
A legnagyobb csuka amit dokumentáltan kifogtak 150 centiméter hosszú volt, 35 kg és 30 éves. John Garwin fogása egy ír tóban 25 kg volt aminek a gyomrában találtak egy 5 kg-os sebes pisztrángot. Oroszországban és a régi szovjet tagállamok területén minden évben 20-25 kilós példányokat emelnek ki és néhány ekkora nagyságú csuka Svédországban is horogra akad néha. Magyarországon a rekord 20,47 kg és fogása 1994-ben történt.

A leirások szerint legnagyobb csukát a német Rhenbayernben fogták 1497-ben és 250 kilós volt. Itt olvashatsz bővebben a történelem legnagyobb csukafogásáról.

Magyar nevek
bugyli, közcsuka, csukesz, mátyáscsuka (Mátyás napján fogott példány), czuka, cziuka, bugylihal (csuka növendék), tigris csíkos útonálló, krokodilképő tigris.

Harcsa

Leírás
A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusszálat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai vannak (gerebenfogazat) ami reszelőre emlékeztet, szemei kicsik. Színe a fenékhez alkalmazkodik, többnyire fekete vagy szürke. Létezik albínó változata is amit pl. a Duna-Tisza-csatornán már fogtak. Társasan él 5-20 fős csoportokban alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók és tavak nádszegélye mellett. A nappalt nyugalmi állapotban tölti, főként éjjel táplálkozó, rendkívül falánk ragadozóhal. Nagyon jó szaglással rendelkezik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak. A harcsa az első életévében 15-20, a második évben 30-40, a harmadik és negyedik évben elérik az 50-80 centiméteres testhosszúságot és a 3 kg-os testtömeget.

Szaporodás
Májustól júliusig ívik, ha a víz hőmérséklete tartósan elérte a 22 fokot. Az ívó helyen a hím készíti a fészket. Gyakran parti növényzet alá maga ásva gödröt, majd a környéken várja az ívásra hajlandó ikrást. Körülfonja a nőstény has tájékát és kipréseli belőle az ikrákat, amelyeket nyomban megtermékenyít. Az ikrák a növényzet vízbelógó gyökérzetére tapadnak. Ivadékgondozó faj, az ikrák lerakása után a hím a fészket és a kikelt ivadékot is őrzi még pár napig. Ez összesen két-három hétig tart. A nőstény 60.000 ikrát rak le, amelyből 2,5-3 nap múlva bújnak ki az ivadékok. Meleg környezetben gyorsan növekszik.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15: a 80 cm alatti példányokat tilos kifogni
Legkisebb kifogható méret: 50 cm

Táplálkozás
Mindenevő, hallal, rákokkal, piócákkal, békákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobb példányok vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Egész éjjel keresi-kutatja táplálékát. Ahhoz, hogy 1-1 kilóval gyarapítsa súlyát, legalább 9-11 kilónyi táplálékot kell elfogyasztania. Rablásai rendszerint nem láthatóak, de sokszor vízörvényeket kelt forgásaival szürkületkor. Mindig a mély víz felől a sekély víz felé rabol. Halak közül inkább a kisebb példányokat ragadja meg hatalmas szája ellenére, tehát keszegeket, sügeret, compót szereti a legjobban. Zavaros, áradó vízben is táplálékot vesz magához.

Harcsahorgászat
A harcsa éjjeli ragadozó és a kapási idők is kitolódnak erre a napszakra. Kivétel az időjárás változása: a nyári fülledt melegben kirobbanó zivatarok előtt idegessé ingerlékennyé válik és szinte mindennek odavág ami elékerül. Ilyenkor érdemes pergető horgászattal próbálkozni. A vihar elcsitulása után már nem mozog. Sötétedés után már érdemes bevetni a harcsára felcsalizott horgot de ha éjfélig nincs kapásunk, kár tovább próbálkozni. A napfelkelte előtti órákban is érdemes próbálkozni. A vizszintingadozásra is reagál a harcsa, ilyenkor kihúzódik egészen a partmenti vizekre is. Áradás előtt jobb a kapókedve, áradáskor étvágyát megtartja, az ár levonulása után visszahúzódik a fenékre. Áradás idején a víz elönti az árteret és onnan számos bogarat, férget, pockot hoz a víz magával, és a harcsa ilyenkor halat is ritkán fogyaszt.

A Dunántúlon fekvő Pécsi-tóban olymértékben elszaporodtak a harcsák, hogy gyéríteni kellett az állományt, így minden horgásznak aki 20 kg feletti testsúlyú harcsát fogott ki a következő évre szóló területi jegyet kapott.

Magyarországon a leggyakoribb előfordulási helyek a Balaton, Dráva, Duna, Maros, Tisza, Körösök, Mura, Duna-Tisza-csatorna, Sajó, Zagyva, Fonyódi árok, Velencei tó, Fertő tó. Sok magyar horgász keresi fel Olaszországban a Pó folyó deltáját harcsahorgászatra.

Harcsa horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, kuttyogatás, felszíni harcsázás, mélyvízi csúszóólmos.

Rekordok
Hazánkban fogott, hitelesen lejegyzett, eddigi legnagyobb példánya 113 kg, 230 cm. 2010 május 10-én fogta Kovács Gábor a Töröcskei tavon.

A Dnyeperben 330 kg-os kb. 80 éves példányt is jegyeztek de sok történet kering kapitális harcsákról.

Paduc

Leírás
A pontyfélék családjába tartozó paducot áramvonalas, megnyúlt testéről, lekerekített orráról, egyformán ívelt hátáról és hasáról lehet megismerni. Alsó állású kicsi szája jelzi, hogy táplálékát az aljzatról szedegeti. Szeme viszonylag nagyok és erős szaruréteggel borított ajkai vésőszerűek. A közepes hosszúságú, magas hát- és a hasúszójának kezdete egybeesik. Mellúszója hosszú és farokúszója mélyen kivágott. Teste ezüstös csillogású közepes nagyságú pikkelyekkel, a mellúszói narancsvörösek. Háta feketészöld és a hasa fehér. Kitűnő látása van és kékes árnyalatú orrával érzékeny a szaglása. Télen is táplálkozik, ilyenkor a folyók mélyebb részeibe húzódik vissza. Csapatokban keresi táplálékát és a csapatok azonos méretű egyedekből állnak.

Folyóinkban (Tisza, Duna, Hernád, Sajó, Maros, Körösök stb.) őshonos, szinte mindenütt előfordul és különösen kedveli a gyors folyású oxigéndús részeket ahol a márnával békésen együtt él. Európában Skandinávia és a Brit-szigetek kivételével mindenütt megtalálható. A kemény aljú medrek fölött érzi jól magát és csoportosan tartózkodik a folyók mélyebb részeiben. Nyaranként a paduccsapat előszeretettel felkeresi a kőfalak melletti sekélyebb vizeket.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 25-40 centiméteresre nőnek és tömegük elérheti a 1-1,5 kg-ot. Sajnos hazánkban egyre ritkábbak a nagyobb példányok.

Szaporodás
A paducok 2-4 évesen lesz ivarérettek. Az ívás előtt már áprilisban csapatokba verődve gyülekeznek a folyókba ömlő patakok torkolatánál a 8-12 ^oC-os vízben. Május elején kezd ívni, amikor a víz hőfoka eléri a 16 ^oC-ot. Az ikrások 12-40 ezer ikrát raknak le. A lárvák 4-6 nap alatt kelnek ki. Ívási időben színezete élénkebbé változik. A hímek testén és fején apró nászkiütések jelennek meg az ívási időben és elveszti éberségét.

Horgászati szabályozás
Május 2. és június 15. között nem fogható. Magyarországon 2010-től esik a horgászata korlátozás alá.

Táplálkozás
A fiatal egyedek algákkal és zooplanktonokkal táplálkoznak és 3-4 hetes korukban már az ajkaikkal fejtik le a zöldmoszatokat a kövekről. Elfogyasztja a lárvákat, férgeket és az apró rákféléket is.

Horgászat
Izmos teste miatt kitűnő sporthorgászhal és szívósan küzd ha a horogra akad. Csontival, trágyagilisztával, sajttal vagy kenyérrózsával felcsalizott horoggal fogják. A kenyérrózsa helyett használják a lebegő kenyeret is ami tovább marad a horgon mint a hagyományos kenyér. Rakós botos horgászattal, úszózással, vízben állva úsztatással, feeder, match, bolognai és picker bottal is horgászható. A csalit a fenékhez közel kell felkínálni nem túl mély részeken ahol egyenletesen áramlik a víz. Télen a mélyebb részek jöhetnek szóba. Kapása gyors, érdemes résen lenni ha paducokat sejtünk a közelben. A horog nehezen ül meg kemény szájában. Az etetőanyagot érdemes sóderrel vagy földdel kevereni. A kenyeret különösen szereti, sokan ezért áztatott kenyeret is kevernek az etetőanyagba. Az etetést folyamatosan végezzük mert a paducok nem állnak tovább amíg lakomázhatnak. Nagyobb haltartóban sokáig élve tartható ha a víz nem túl meleg.

Felhasználás
Húsa szálkás de ízletes. Hasürege fekete színű, ezt sokan rossz minőségű húsnak hiszik. Erről a tulajdonságáról kapta a "tintafosó" népies elnevezését is.

Rekordok
A Magyarországon fogott legnagyobb példány 2,93 kg-os volt. A világrekord 3,40 kg Németországból a Rhine folyóból (2006).

Magyar nevek
őnhal, paduc, paduszka, paluc, patic, patus, petenye, podvizhal, potoz, potoznak, sodronypaduc, stenger, szentgyörgypaduc, tintahal, tintáshal, végsőhal, jászpaduc, szentgyörgykeszeg, szilvaorrú paduc, tapóc, tintafosó, patin, cserkeszpaduc, havasi paduc, jászpaduc, körtepaduc, paduszka, paluc, patim, stenger,
vésettajkú.

Dévérkeszeg

Leírás
A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él.

Testhossz és tömeg
Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben.

Szaporodás
3-4 éves korára lesz ivarérett és összeívhat más keszegfélékkel. Ívása áprilistól júniusig tart. Ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek. Csapatosan ívnak de más halaktól eltérően ilyenkor nagyon félénkek, ezért horgászatuk nagyobb eredménnyel jár június végétől.

Horgászati szabályozás
Tilalmi idő és méretkorlátozás alá nem esik.

Táplálkozás
Zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények. A nagyobb példányok néha kis hallal is táplálkoznak.

A dévérkeszeg horgászata
Magyarországon az összes folyóban előfordul, holtágakban és a Balatonban is megtalálható. Horgászni kora tavasztól késő őszig lehet. Érdemes érzékeny úszós felszerelést használni és horgászat közben folyamatosan etetni. A horgot leengedhetjük a fenékre akkor az úszó kiemelkedése jelzi a kapást.

A fenekező módszer is eredményes lehet de fontos itt is a finom szerelék mert a dévér óvatos hal és a csali lecsipkedésében is a legügyesebb. 0,20-as zsinórnál vastagabbat nem érdemes használni.

A dévér szája kicsi, ezért használjunk kisebb csalétket. Gilisztát sem érdemes lógatva feltenni mert azt csak csipegetni, ráncigálni fogja de horgostul nem veszi a szájába. Ha tejes kukoricával horgászunk rá érdemes a kisebb darabokat kiválogatni is csalizás előtt az ujjaink között a kukoricát kissé összezúzni úgy hogy a tej ne fröccsenjen ki.

Folyókban jó dévérező helyek lehetnek a hirtelen mélyülő gödrök. Állóvizekben is a mélyebb helyekre vonulnak a dévér csapatok, de szeretik a ritkás nádasok környékét is. A dévér rendkívül érzékeny a vízállás változásaira. Lassú áradáskor a partközelben érdemes horgászni rá.

Rekordok
Világrekord: 11,55 kg (1912, Vestijärvi, Finnország)
Magyarországon a legnagyobb kifogott példány 6,02 kg-os volt. A horogra 2014 őszén került a Rába jakabházi szakaszán.

Magyar nevek
Dévér, Dévértkeszeg, Fahegykeszeg, Keszege, Lapátkeszeg, Lapiska, Lapkó, Bárdkeszeg, Laposka, Lapos keszeg, Lepényhal, Platyicza, Platyika, Pünkösdkeszeg, Széleskeszeg, Szélhajtókeszeg, Tyiszága, Szent György-keszeg, Keszege, Platyica, Platyika, Pünkösdkeszeg, Szélhajtó keszeg, Dorozsmás keszeg

100 gram ehető dévérkeszeghús tartalmaz:
Víz: 75 gramm,
Protein: 16,7 -18,0 gramm,
Zsíradék: 4 - 5,5 gramm,
Energia: 432 Kj, 103 - 122 kcal

Húsa ízletes a szálkássága ellenére és általában sütve fogyasztják.

Süllő

Leírás
Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. Színe élőhelyenként változó amit a víz jellege és aljzata befolyásol: a Balatoni süllők közismerten világosabbak más vizekben élőkhöz képest.

Álló és folyóvizekben egyaránt előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat "fogasnak" vagy "fogassüllőnek" nevezik. Ezt a nevet a szájában levő 4 darab kapófogairól kapta (2 felül, 2 lent) melyek segítségével zsákmányol.

Egészen az 1700-as évekig arról spekuláltak, hogy a süllő valami hibrid fajta, a csuka és a sügér keveréke lehet. Ezért adta neki a svájci zoológus Gessner az 1500-as években a Lucio-perca nevet ami "csukasügért" jelent. A leírásában többek között a következőt olvashatjuk: "Ennek a különleges német halnak a feje egy csukáé de a testének többi része meg egy sügér". A tudományos nevét nem régen cserélték le Stizostedion lucioperca-ról Sander lucioperca-ra.

A süllő elterjedt fajtája hazánkban a Kősüllő

Testhossz és tömeg
Az ivarérett süllő testhossza 40-50 cm és testsúlya 1-2 kg. Magyarországon a legnagyobb horogra akadt példányok 10 kg és 80-90 cm-esek amivel a harmadik helyre szorul testméretben a harcsa és a csuka után.

Szaporodás
Ívás ideje márciusban kezdődik 10 fokos vízben. Az ívóhelyet a hím süllő választja és az ikrák lerakása és kikelése alatt is őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: március 1 - április 30
Legkisebb kifogható méret: 30 cm

Táplálkozás
kishalak, ikra, rákfélék, bogarak

A süllő horgászata
Magyarországon gyakori horgászzsákmány, megtalálható szinte az összes folyó- és állóvízben. Horogvégre kaphatjuk élőhallal, halszelettel és pergetve is. Csalihalnak szélhajtóküszt, bodorkát vagy vörösszárnyú keszeget használjunk.

Oxigénigényes hal, ezért eredményesen a folyó vizekben a kavargó, örvénylő részeken horgászhatjuk de még inkább azokat a helyeket látogatja ahol zúgók vannak: áteresztők, zsilipek és duzzasztók. A mederben nagyobb kő vagy tuskó mellett szívesen tanyázik, szereti a búvóhelyeket.

A süllő kapási ideje tavasszal és ősszel napközben, nyáron pedig reggel, délután és éjszaka van. Nyáron esős és borult időben is kap. Rablására jellemző, hogy a kishalak legyezőszerűen menekülnek. Ha elvéti áldozatát, visszavonul a fedezékébe és nem üldözi tovább a prédát.

Süllő horgászmódszerek:
fenekezés, úszózás, pergetés

Rekordok
Világrekord: 18,70 kg (1990 Ausztria, Duna, hossz: 116 cm)
Magyarországon a legnagyobb 14,96 kg-os példányt 2007-ben fogták.

100 gram ehető süllőhús tartalmaz:
Víz: 78-79%,
Protein: 18,8 - 19,2 gramm,
Zsíradék: 0,7 - 2,3 gramm,
Energia: 83 - 97 kcal,
Omega-3: 0,1 mg.

Receptek
A süllő fehér húsában kevés szálka van, zsírt alig tartalmaz és nagyon ízletes.